Pirotechnikai termékek

A 2015. év másik nagy eseménye volt számunkra, hogy több sikeres vizsga után sikerült megszerezni az engedélyeket az I-es és II-es kategóriájú, egész évben forgalmazható és magánterületen használható  pirotechnikai termékek forgalmazására.
Raktárkészletünkből a 14 éves korosztálytól kezdődően akár a felnőtt tűzijáték imádók igényeit is ki tudjuk elégíteni!

Legyen névnap, szülinap, ballagás, esküvő, falunap vagy egyéb rendezvény biztosítani tudjuk a tűzijátékokat és a megfelelő pirotechnikai hátteret!

Szükség esetén kedvező áron tudjuk vállalni komplett tűzijátékok megrendezését az engedélyek beszerzésétől a lebonyolításig!

Kis tűzijáték történelem…

A tűzijátékot ősidők óta a béke és az ünnepi örömök kifejezőjeként használják! Magát a pirotechnika kifejezést a görög „tűz-művészet” (pyr-tűz; techne-művészet, mesterség) szavakból alkották. Ma pirotechnikának nevezzük azokat a tevékenységeket, melyek a robbanó és égő keverékek, rakéták és tűzijátékok, jelzőtüzek, nyomjelzőlövedékek előállításával foglalkoznak. Bővebb értelmezésben ezek működtetése is ebbe a fogalomkörbe tartozik.

A pirotechnika őshazájának Kínát tekintik. Kínai évkönyvek szerint már i.e. 960-ban Tsai-Tsui császár tiszteletére hatalmas tűzijátékot rendeztek. Első írásos anyag a kínaiak tűzijátékáról egy arab haditechnikus - Hasszán Al-Raszum - "Kínai nyíl" című munkája. Abban az időben a kínaiak csak a nagyobb vallási és politikai ünnepségeken rendeztek tűzi-parádékat. A XVIII.-XIX. században magánszemélyeknek is megengedték pl. házasságkötéskor, hogy örömüket tűzijátékkal fejezzék ki. Ennek igazolására azt a hiedelmet használták fel, hogy a nagy zajjal, durrogással az ártó, gonosz szellemeket távol tartsák a házastársaktól.
Sajnos már akkor sem csak szórakoztatásra használták a rakétákat, a harcászatban alkalmazott „tüzes nyilakról” a Tung-Kian-Kung-mu krónika számol be.
Kína után Indiában is elterjedt a technika. Már i.e. 3. században Sziámban tűzijátékot használtak fel az egyházi ünnepekhez. Indiából ered pl. a bengáli elegy, amit eredetileg a papok használtak a templomok megvilágítására.

Japánban akkora népszerűségnek örvendett a pirotechnika, hogy 1659-ben Tokióban Kayiga tűzijátékgyárat létesített. A japánoknak köszönhetjük többek között a mindenki által jól ismert csillagszóró.

Európában a tűzijáték a XIV. század végén terjedt el, azonban a legnagyobb tetszést a XVIII. században aratta. A XV. század második felétől a rakétákat inkább jelzőfényként használták.

Itáliában a pirotechnikát igen magas fokon művelték. Az olaszoktól ered a rakéta elnevezés (rocketto-csövecske), és a római gyertya. Híres pirotechnikusok voltak a XVIII. században a Pinto testvérek.
Az egyik leghíresebb páros volt a két Ruggieri, akik apa és fiaként Franciaországból indulva egész Európának bemutatták hatalmas tehetségüket. XV. Lajos 1748-as aacheni békekötést hatalmas tűzijátékkal ünnepelte Párizsban, amit sajnos inkább a 40 halott és a 300 sebesült miatt jegyzett fel a történelem. Napóleon császárrá avatását Versailles-ban ünnepelték egy pompázatos tűzijátékkal. Francia találmány pl. a „fáraó kígyó” effekt. Jeanne d ’Arc 1428-ban rakétákkal tette az angolokat harcképtelenné.

Angliában VII. Henrik és Boleyn Anna házasságát 1533-ban hatalmas tűzijátéktette emlékezetessé a Temzén. Az első angol nyelvű írás 1635-ben John Bate tollából "The Mysteries of Nature Art" címen jelent meg, és a tűzijátékok készítését írta le. Händel az aacheni békekötés örömére rendezett londoni tűzijátékra írta híres Tűzijáték szvitt-jét.

A németek alapos és precíz munkájuknak köszönhették hírnevüket. 1405-ben Konrad Kyeser von Eicshstadt adta ki Bellifortis című írását, mely betekintést enged a XIII.-XIV. század pirotechnikai ismereteibe. I. Miksa német császár Zengbuch-ja a XVII. századig a tüzérség tudásának alapkövének számított. Az 1643-ban megjelent a Büchenmeisterei, melyet Joseph Furttenbach adott ki, és ami szintén a tűzijátékok előállításával foglalkozik.
XVIII. század vége XIX. század eleje legkiválóbb mesterei az osztrák származású Stuwer-dinasztia volt. Az osztrák hadseregben külön csapat állítottak fel. Ők voltak a híres „röppentyűsök”.

Oroszországban a tűzijátékok alkalmazása Nagy Péter cár uralkodása alatt  indult hódító útjára. A XVIII. század a pirotechnika fénykorának számított. 1779-ban adta ki „A tűzijátékok és ünnepi kivilágítások készítése és rendezése” című könyvét Danilov. Ezt újabb szakkönyv csak mintegy 45 évvel később, 1824-ben követte Cseleov tollából „A szórakoztató pirotechnika és a tűzijátékok készítése” címmel. Orosz területen az egyik legemlékezetesebb tűzijátékot 1967-ben rendezték Moszkvában, a Kreml előtt az Októberi Szocialista Forradalom 50 éves évfordulójára.

Hazánkban az első tűzijátékot Mátyás király idejében rendezték. A XVI-XVII. században a végvárakon petárdát és egyéb tűzszerszámokat használtak a törökök visszaverésére. (Gondoljunk csak az "Egri csillagok"-ban a tűzes kerékre…) Budavár felszabadulásakor 1868-ban hatalmas tűzijáték-parádét rendeztek. (A Budapesti Történeti Múzeum megtekinthető az erről az eseményről készült metszet.) Az osztrák seregben már említett röppentyűsöket Görgey Artúr seregében is megtalálhattuk. Mózer Sándor és Gábor Áron pedig – aki a rakétagyártást Nagyváradon tanulta - Augusztin-rakétákat gyártott. Kossuth - a mindenki által jól ismert - Irinyi Jánost nevezte ki igazgatónak a Nagyváradon létesítendő lőporgyárba. Irinyi ismertette és alkalmazta hazánkban először a 1846-ban feltalált Schőnbein-féle nitrocellulóz alapú füstnélküli lőport. Ebben az időben dolgozta ki Martin Lajos a forgásstabilizált rakéta elvét. Bessenyei Györgyöt annyira elbűvölte egy a Stuwerek Budapesten rendezett tűzijátéka, amikről a korabeli lapok is beszámoltak, hogy az 1772-ben írt „Az eszterházi vigasság” című versében meg is örökítette. Janitsáry Iván európai hírű pirotechnikus a Kis Akadémián 1911. szeptember 30-án „Az újabb kori tűzijátékok vívmányai” címmel tartott nagysikerű előadást. Ő alkalmazta először a kálium-perklorátot (KClO4), a fém magnéziumot és az alumínium ötvözeteket színes csillagok előállítására. Az Európában is egyedülálló elektromos indítást Teleki György és Fekete Károly a fűzfői pirotechnikai üzem egykori vezetői először a budapesti tűzijátéknál alkalmazták.